A népesség egészségi állapotát befolyásoló, az életmóddal összefüggő kockázati tényezők sorában manapság a táplálkozásnak kitüntetett tulajdonságot tulajdonítunk.
Epidemiológiai bizonyítékok ismeretében ma már kétségbevonhatatlan, hogy étrendünk, táplálkozási szokásaink és a leggyakoribb nem fertőző idült betegségek előfordulása között szoros kapcsolat van. Mindezekért hibáztatható a nagymértékű zsír és szénhidrátfogyasztás, valamint a magas energia-bevitel.
Egy-egy ország népességének étrendje és táplálkozási szokásai mélyen gyökereznek. Befolyásolásuk szükséges, de nehéz és időigényes vállalkozás, mert „a rossz szokások nehezen halnak meg”. Ez fokozottan áll a mai ismereteink szerint egészségkárosítónak vált összetevőkben különösen gazdag, hagyományos magyarkonyhára. A táplálkozással összefüggő súlyos betegségteher ismeretében azonban elodázhatatlan, hogy igyekezzünk változtatni a helyzeten.
Az egészséges táplálkozás a különféle ételek és italok megfelelő arányban és mennyiségben, kellő változatossággal történő rendszeres fogyasztása.
Az egészséges étrendnek megfelelő mennyiségben kell tartalmaznia a szervezetünk számára fontos energiát adó tápanyagokat (fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat) és energiát nem adó tápanyagokat (vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket).
Vannak olyan tényezők, amelyeket nem tudunk befolyásolni, például, hogy milyen neműek vagyunk, van-e öröklött hajlamunk bizonyos betegségekre, életkorunk. A betegségek többségének kialakulásáért viszont mi vagyunk felelősek életmódunk és táplálkozásunk által. (A daganatos betegségek 30-40%-a megelőzhető egészséges táplálkozással.)
Az egészséges táplálkozás alapfeltételei:
Minél változatosabban, minél többféle élelmiszerből, különböző ételkészítési módok felhasználásával állítsuk össze étrendünket.
-
Részesítsük előnyben a teljes kiőrlésű gabonából készült termékeket
-
Köretként a tészta és rizs helyett gyakrabban válasszunk zöldségfélét, esetleg burgonyát
-
A vitamin és ásványi anyag legjobban, a nyers zöldségben, gyümölcsben marad meg.
Ezek a nyersanyagok kiváló rostforrások, ezért elősegítik a normális bélműködést, emésztést. Alacsony energia tartalmuk miatt nem hizlalnak, de folyadékkal együtt fogyasztva laktatók
Részesítsük előnyben a gőzölést, párolást.
-
Együnk kevésbé zsíros ételeket
-
Mellőzzük a rántást, kedvezőbb a kevés liszttel, keményítővel készített habarás
-
Kevés sóval készítsük az ételeket, utólag ne sózzunk: a mérsékelten sós ízt nagyon gyorsan meg lehet szokni.
-
Csak étkezések befejező fogásaként, hetenként legfeljebb egyszer-kétszer együnk édességeket.
-
Ahol lehet, cukor helyett használjunk mézet, vagy más természetes édesítőszert.
-
Igyunk inkább természetes gyümölcs- és zöldséglevet, mintsem italokat, szörpöket.
-
A tejtermékek közül a kisebb zsírtartalmúakat válasszuk.
-
Rendszeresen, naponta többször is, együnk nyers gyümölcsöt, zöldségfélét (salátának elkészítve, erre télen is van mód), párolt főzeléknövényt, zöldséget
-
Naponta négyszer-ötször étkezzünk. Egyik étkezés se legyen túlságosan bőséges vagy nagyon kevés: minél egyenletesebben osszuk el a napi táplálékmennyiséget
-
A szomjúság legjobban ivóvízzel oltható.
-
Az alkohol káros, a szeszes italok energiafelesleget jelentenek táplálkozási szempontból, ezért is kerülni kell ezeket.
- Részletek
-
Módosítás: 2014. július 24
-
Találatok: 5168
