Szinte nincs olyan területe az életnek, ahol ne fordulna elő baleset, amelyet ne lehetett volna megelőzni. Ez leginkább a háztartási balesetekre érvényes, hiszen amíg a közutakon egymásra utaltak az emberek, addig otthon, a jól ismert miliőben csak rajtunk múlik, vigyázunk-e magukra. Fontos, hogy ezeket a helyzeteket jól kezeljük, mert a reakciónkon életek is múlhatnak. A háztartási balesetek nagy része megelőzhető, és egy kis odafigyeléssel megúszhatóak a komolyabb sérülések. Készüljünk fel az éles helyzetek kezelésére.
Őrizzük meg ilyenkor is nyugalmunkat, már amennyire lehet.
A vitaminok az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen, kis molekulájú, biológiailag aktív szerves vegyületek, amelyek szükségesek szervezetünk normális működéséhez, és - kevés kivételtől eltekintve - a szervezet nem képes előállítani őket, ezért táplálékkal kell fedeznünk szervezetünk vitaminigényét.
A vitaminszükséglet kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozással fedezhető.
A helytelen táplálkozást esetén szükségünk lehet különböző vitaminkészítmények szedésére, viszont ezek mértéktelen használata esetén, egyes vitaminokból túladagolás jöhet létre. Ez ugyancsak súlyos tünetekkel járhat, ezért próbáljuk meg vitaminszükségletet elsősorban vitaminokban gazdag táplálékokkal fedezni!
A vitaminokat oldhatóságuk alapján két nagy csoportra oszthatjuk: zsírban oldódó vitaminok: A, D, E, K. Vízben oldódó vitaminok: C, B vitamin csoport. A zsírban oldódó vitaminokat a szervezetünk időlegesen tudja raktározni. A vízben oldódó vitaminokat naponta pótolni kell!
A népesség egészségi állapotát befolyásoló, az életmóddal összefüggő kockázati tényezők sorában manapság a táplálkozásnak kitüntetett tulajdonságot tulajdonítunk.
Epidemiológiai bizonyítékok ismeretében ma már kétségbevonhatatlan, hogy étrendünk, táplálkozási szokásaink és a leggyakoribb nem fertőző idült betegségek előfordulása között szoros kapcsolat van. Mindezekért hibáztatható a nagymértékű zsír és szénhidrátfogyasztás, valamint a magas energia-bevitel.
Egy-egy ország népességének étrendje és táplálkozási szokásai mélyen gyökereznek. Befolyásolásuk szükséges, de nehéz és időigényes vállalkozás, mert „a rossz szokások nehezen halnak meg”. Ez fokozottan áll a mai ismereteink szerint egészségkárosítónak vált összetevőkben különösen gazdag, hagyományos magyarkonyhára. A táplálkozással összefüggő súlyos betegségteher ismeretében azonban elodázhatatlan, hogy igyekezzünk változtatni a helyzeten.
Hazánkban vezető halálokok a szív- és érrendszeri betegségek, az összhalálozás mintegy 54%-át teszik ki. Ma Magyarországon európai viszonylatban is kiemelkedően magas a hirtelen szívhalálban elhunytak száma: egyes becslések szerint átlagosan minden órában meghal valaki. A hirtelen szívhalál váratlan esemény, mely ugyanúgy érintheti a fiatal, egészséges szervezetet, mint az idős vagy beteg embert; bekövetkezhet az utcán, munkahelyen, vagy akár otthon is. A keringésmegállást követő néhány perc sorsdöntő. Minden segítség nélkül eltelt perccel kb. 10%-kal csökken az életben maradás esélye, ezért kiemelkedően fontos a korai mentőhívás, és az újraélesztés megkezdése.
Az újraélesztés – vagyis a gyorsan és kellő erősséggel kivitelezett mellkas kompresszió és a be fúvásos lélegeztetés – egy egyszerű, eszköz nélküli, könnyen elsajátítható mozdulatsor, mellyel bárki (egészségügyi képzettséggel nem rendelkező személy is!) érdemben segíthet keringésmegállás esetén.
Az önismeret fogalma, szintjei, a személyiségfejlesztés
Mi is az az önismeret? Ha az önismeretet egyetlen szóval szeretnénk meghatározni, akkor azt önismeret nem más, mint az önmegértés. Arra a minden ember számára kiemelkedő jelentőségű alapkérdésre ad választ, hogy ki vagyok én, és milyen vagyok.
K. Pálffy úgy definiálja az önismeretet, hogy az nem más, mint az egyén „áttekintése saját személyisége összetevőiről, határairól és lehetőségeiről, betekintése saját viselkedésének a rúgóiba, hátterébe, motívumrendszerébe, képessége arra, hogy helyesen megítélje saját szerepét, hatását az emberi kapcsolatokban” (K. Pálffy, 1990. 15. p.).
Elsősegélynyújtás a közúti baleseti helyszínen a rendőrség, katasztrófavédelem, mentősök szemszögéből.
"Minden állampolgár köteles szükség esetén tőle elvárható segítséget nyújtani sérült, balesetet szenvedett , vagy olyan személynek, aki életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztető helyzetbe jutott."
Elsősegély alkalmazásáról szóló tv. 1972.évi II.törvény28.§
Az elsősegély nyújtása, az elsősegélyre való felkészültség, az elsősegélynyújtás elsajátítása így annak minősége is szerves része minden nemzet egészségkultúrájának. A nemzetközi epidemiológiai adatok mutatják, hogy az elsősegélyt szükségessé tevő leggyakoribb helyzetek, azaz a balesetek a harmadik leggyakoribb halálozási okként szerepelnek a világon a szív-, érrendszeri és a daganatos megbetegedések után.
Egészséget fejleszteni mindenhol, minden közösség számára, minden korcsoportban lehet és szükséges.
Az egészségterv - célrendszerét tekintve - végső soron az egészségről szól, de nem az egészségügyi („betegségügyi”) ellátás terve. Nem pusztán több, hanem valami egészen más. Az egészségterv hozzásegíti a lakosságot, mint a különböző színterek szereplőit, életminőségük javításához.
Az élet minden területén, a családban, a politikában, a munkahelyen jelen vannak a konfliktusok. Ezek megítéléséről eltérőek a vélemények. Vannak, akik ezt minden esetben szervezetlenségből, szabályozatlanságból, az érintett felek helytelen magatartásából következő káros jelenségnek tartják. Más álláspontok szerint a konfliktus nem feltétlen negatív jelenség, mert a változások, a fejlődés szükségszerűen feszültségekkel jár, ezek nélkül a viszonyok megmerevednének. A munkahelyi gyakorlati tapasztalatok ez utóbbi álláspontot igazolják. A munkaügyi kapcsolatok terén, ahol az érdekegyeztetés, érdekvédelem a mindennapok része, kisebb vagy nagyobb mértékben szükségszerűen jelen vannak a véleményeltérések, érdekkülönbségek, ebből következően a konfliktusos helyzetek is.
Sokan mondják, hogy a dohányzás csak egy rossz szokás és akaraterővel könnyű leküzdeni. A leszokással kísérletezők viszont már tudják, hogy a dohányzásról nehéz leszokni.
Már régóta tudjuk azt, hogy a dohányzás során a függőséget elsősorban a nikotin alakítja ki. Ugyanakkor azt is megfigyelhetjük a dohányosokon, hogy jellemző szokásokat tesznek magukévá. Ilyen értelemben a rossz szokás és a függőség szembeállítása mesterséges, mert mind a kettő igaz a dohányzásra. Három folyamat játszik szerepet a függőség kialakulásában:
